Gyerekekről - Másképp

Gyerekekről - Másképp

Mit kell tudni a gyermekjógáról?

2014. szeptember 04. - Sóvágó Ilona Rita

Csíki Mariann

Óvodapedagógus, 15 éve gyermekjóga oktató, a Gyermekeink Mozgásáért Egyesület vezetője, amely egyesület a nála végzett gyerekjóga-oktatók tevékenységét fogja össze. 2007-ben jelent meg „Gyermekjóga” című könyve.

Óvodapedagógusként hogyan látod a mai gyerekeket? Milyenek a mai gyerekek?
11 éve vagyok óvónő és szerintem a válasz előtt mindenképpen tudnunk kell, hogy más egy budapesti gyerek és más egy vidéki gyerek. Itt Budapesten én azt látom, hogy a gyerekeknek a hozzáállása, a minősége, ahogy részt vesznek a játékfolyamatokban mindenképpen negatív tendenciát mutat. A gyerekeket egyrészt rengeteg inger éri a számítógép, telefon, tévé, laptop, egyéb műszaki dolgokon keresztül. Másrészt olyan világban élnek, hogy mindenhová kocsival viszik őket és nem kell gyalogolniuk, a szobájukban több játék van, mint egy óvodai csoportban, sok a válások száma, kevés a testvérek száma, nagyon sokat dolgoznak a szülők és kevés az együtt töltött, felhőtlen érzelmekkel teli idő. Ez mind nagyon komoly következményeket von maga után. Van olyan kislány például, aki egy babaszobával és főzőkonyhával, a fakanállal, a kistálakkal nem tud mit kezdeni, mert azt látja, hogy az édesanyja telefonál és rendel vacsorát. Sok gyerek pedig nem tud együtt játszani a társaival, mert nincs hozzászokva a folyamatos konfrontálódáshoz, hiszen mindennel ki van szolgálva. A sok császármetszés is egy lenyomat arról, hogy az óvodába milyen gyerekek érkeznek. Sajnos az alapvető mozgásminőség is nagyon meg van csúszva, kezdve ott, hogy a szobatisztaság nagyon nehezen megy, sok gyerek még bepisil három évesen, sok gyereket otthon még éjszaka pelenkáznak, holott már óvodába jár, nem tudnak enni, orrot fújni rendesen, nem tudnak úgy elesni, hogy az biztonságos elesés legyen. Sajnos sok negatív dologról tudok beszámolni, de természetesen vannak kivételek. Vannak nagyon aranyos és nagyon jó szülők és családok, de sajnos azt látjuk és az óvónő kollégák is, aki 20-30 éve vannak a pályán, hogy a mai gyerekekkel sokkal nehezebb dolgunk van, mint 10-20-30 évvel ezelőtt.

Olvastam Tőled, hogy a mai gyerekek közel 70%-a szorul mozgásfejlesztésre. Hogyan látod Te ezt a kérdést?
Mire a gyerekek bekerülnek az óvodába, már eltelt három év. Sokak számára ismert, hogy az első három év hatalmas befolyással van az élet további szakaszaira. Ezért onnan kell indulnunk, hogy mi történt a terhesség alatt, hogy a kisbaba természetes úton vagy császármetszéssel jött-e a világra és az életének az első évében a szükséges mozgásformák bekövetkeztek-e. Tehát emelte-e a fejét, úgy ahogy kell, megfordult-e időben mind a két irányba, kúszott-e hosszú ideig, két hónapig, mászott-e két hónapig, egy évesen kezdett-e el járni, milyen volt a beszédfejlődése. Ha ezek a dolgok rendben vannak és nincs semmilyen értelmi visszamaradottság, akkor mondhatjuk, hogy a gyermek mozgásfejlődésében komoly negatív lenyomat nem lesz. De ha császármetszés történt vagy említhetjük az oltásokat is, vagy ha kimaradt a kúszás vagy mászás, akkor ne hagyatkozzunk arra, hogy majd biztosan kinövi a gyerek. Ha van valami jel, hogy valami nem úgy történik, mint ahogy annak lennie kellene, akkor erre vannak gyakorlatok és ezen lehet segíteni. Amikor beérkeznek az óvodába a gyermekek és jellemzően többen vannak azok, akik császármetszéssel jöttek a világra, elektromos játékaik voltak, komppal játszottak, stb. mindennel kipárnázták, mindig alaposan felöltöztették őket, akkor ezeknek a gyerekeknek az óvodai élet egy teljesen új történet. Ez természetesen hatással van az egész idegrendszerre, az egyensúlyrendszerre, ezen keresztül a beszédközpontra, és az egész erősen kihat a figyelemre.
A mozgás a legfontosabb dolog, mert ebből fog később minden más kivirágozni, ez a táptalaj. Mivel a mai gyerekeknek a mozgása nincsen rendben, ezért nagyon sok a figyelemzavaros, illetve viselkedés probléma. Ez megnyilvánulhat agresszív viselkedésben vagy épp ellenkezőleg, visszahúzódó és félénk lesz a gyerek. A hiperaktivitást nem lehet ráhúzni minden agresszív, túlmozgásos gyerekre. Mert van olyan, hogy azért viselkedik úgy a gyerek, ahogy viselkedik, mert kimaradt egy-két mozgás a fejlődésében, uralkodik nála egy-két reflex, de ha megkapja a megfelelő ingert, akkor az idegrendszer tud érni. Én úgy gondolom, hogy óvodáskorban azért nagyon fontos ezt figyelembe venni, mert sok szülő azt hiszi, hogy az óvoda csak egy nagy játszótér és hogy csak játszunk, és ezért nem is figyel igazából ezekre a jelekre. Viszont amikor ott van, hogy hat évesen iskolába kell menni, és ott az első osztály, akkor a tanítónő azt kérdezi, hogy mit csinált az óvónő az óvodában és mit csinált a szülő eddig a gyerekkel. Ott pedig már nincs választás, mert ez már nem óvoda, ott mindenkinek egyszerre ugyanúgy kell csinálni mindent. Ebből kifolyólag az iskola nagy kudarc tud lenni.

Óvónőként milyen válaszokat tudsz ezekre a kihívásokra adni?
Az első három évben nincs ott az óvónő. Nagyon fontos lenne, ha a szülők éreznék ennek az időszaknak a hatalmas felelősségét, hogy ez mit jelent. Hiszen ha egy kétévessel már elkezdenek foglalkozni, akkor ő sokkal hamarabb helyreállítja önmagát, mint mondjuk egy nyolcéves. Emellett tudni kell, hogy az óvópedagógus képzésnek nem része, nincs benne az alapképzésben a mozgásfejlesztés, a gyerekjóga oktatás, vagy bármilyen más kiegészítő terápia akár mesén, akár játékon keresztül. Ez mind az óvónő saját, egyéni továbbképzése, hogy ő úgy dönt, hogy ebben ő szeretne többet tudni, vagy látja azt, hogy nem boldogul a gyerekekkel és valamit kellene tenni. Elmehet ilyen típusú képzésekre, ha anyagilag megteheti. Az óvónő egyéniségétől függ, hogy mennyire építi bele a mindennapokba ezt a tudást. És a másik oldal, hogy a szülőnek is látnia kell, hogy az ő gyereke nem azért viselkedik így, mert, hanem annak van egy oka és azt vissza lehet vezetni, a helyére lehet tenni.

Hogyan tudod összekapcsolni a mozgásfejlesztést a jógával?
Ahogy óvónőként is észrevettem, hogy a gyerekek másként viselkednek ugyanarra a mesére, mondókára, testnevelési órára, ugyanúgy észrevettem a gyermekjóga foglalkozásaimon, hogy 10 évvel ezelőtt hogyan jógáztak velem a gyerekek és most hogyan jógáznak. Elkezdtem keresni annak az okát, hogy mi történt. Elkezdtem kutakodni és az idegrendszerig jutottam. Arra törekedtem, hogy mindenféle ehhez kapcsolódó képzést elvégezzek (pl.: Alapozó, INPP, tanulmányoztam a TSMT, Ayres terápiákat). Ezek során számtalan szakemberrel találkoztam és érdekes volt számomra annak felismerése, hogy ők is azokkal a mozgáselemekkel dolgoznak, mint amit a jóga is használ. Örültem, hogy azt éreztem, egy hajóban evezünk. Azért maradhatott fenn a jóga több ezer éven keresztül, mert nemcsak hogy jól érzik magukat a gyerekek, hanem mert olyan kemény lenyomatokat hagy az agyban, olyan idegrendszeri kapcsolatokat épít ki, ami létfontosságú.

Milyen más területekre lehet hatással a gyermekjóga?
A gyermekjógában a legfontosabb elv, hogy nincs semmilyen versengés, igazából mindenki önmagával versenyezik, mindenki önmagához képest csiszolja magát. jobbra. Ez egyenesen vezet oda, hogy erősödik az önbizalom és minden gyermek önmagához képest fejlődik. A másik fontos része a gyerekjógának, hogy minden egy mesén keresztül zajlik. Tehát van egy mesekeret, egy mesét elmesélünk az órán és ezt nem lerajzoljuk vagy lefestjük, hanem eljógázzuk, elmozogjuk mindenféle jelmezek nélkül. Ez nagyon közelít a drámajátékhoz, de mégsem az. Mivel a gyerek átéli a mozgáson keresztül, hallja is, nem kell semmi másra figyelnie csak önmagára, de mégis egy csapatban van, ezért nagyon erősen fejleszti az érzelmi intelligenciát, amire igen nagy szüksége van, hogy boldoguljon az életben. Ez sokkal fontosabb, mint a pénz vagy családi háttér, mert ha tudunk várni és alkalmazkodni, akkor meg van alapozva az egész sikeres életünk.

Milyen alapvető életkori különbségeket kell figyelembe venni a különböző csoportoknál?
Az ovi jógánál a legfontosabb, hogy rendbe tegyük a gyerek genetikai mozgásfejlődését és fejlesszük a mozgáskoordinációját. Minden gyerek tudjon szabályosan kúszni, mászni, nyuszit ugrani, stb. Ha ezek az alapok rendben vannak, akkor erre lehet építkezni. Minden további gyermekjóga gyakorlattal innen tudunk indulni, az idegrendszert erősítjük maximálisan, illetve az érzelmi intelligenciát fejlesztjük. Az érzelmi intelligencia fejlesztése az óvodáskorban a leghatékonyabb, ezért az ovi jógán erre különösen figyelünk. 
A suli jógánál mindez folytatódik, de a legerősebb irányvonal a gerinc prevenciója. Az iskolapadra való folyamatos görnyedés miatt különösen figyelni kell a mai gyerekek helyes testtartására. De nemcsak az iskolában görnyednek, hanem otthon játékidőben is a Playstation vagy a számítógép előtt. Az is szomorú, hogy ha egy gyerek esetleg mégis lemenne a játszótérre és felmászik egy fára, nyomban lezavarják, mert leeshet vagy mert a fát tönkreteszi. A gerinc prevenció tehát elsődleges, de emellett nagyon fontos a figyelem és a koncentráció fejlesztése.
A tini jógánál mindezek mellé jön még az önbizalom erősítése. Ebben az időben a tinik számára nagyon fontos a külvilág, a külsőségek. A jóga pedig abban segít, hogy kicsit önmaguk felé vigye őket, az önismerethez és ehhez társul nagyon erős dinamikus mozgás, hiszen a mai gyerekek nagyon kevés százaléka sportol rendszeresen és intenzíven.

Maga az óra hogyan épül fel?
Egy gyermekjóga óra általában 45 perc, a tini jóga 60 perces. Úgy működik egy ilyen óra, hogy a gyerekek megérkeznek és először bemelegítünk. Sok idő erre nem kell, mert a gyerekek szinte egész nap mozgásban vannak. Ezután jönnek a hajlító és nyújtó ászanák, majd pedig a dinamikus elemek. Vannak jóga sorozatok, vannak relaxációk, amit érdekes módon a gyerekek nagyon szeretnek. Vannak továbbá figyelmet és koncentrációt erősítő elemek, gyakorlatok valamint meditációt előkészítő gyakorlatok, amikkel szintén a figyelem és a koncentráció erősítése a cél. Az órába be vannak építve a mozgásfejlesztő elemek, illetve az alapmozgás sorok, mint pl. kúszás, mászás, nyuszi ugrás, békaugrás, stb., amelyek soha nem maradhatnak el. Nagyon sok páros jógagyakorlat is van. Az óra vége mindenféleképpen játék. A világ legjobb fejlesztő játéka a fogócska és ehhez társulnak még alap nagymozgásos játékok.

A jóga mellett milyen egyéb mozgásformákat javasolnál a szülőknek, amelyek beépíthetőek a gyermekek mindennapjaiba?
Ez nagyon egyszerű. Amikor elkezdi apa dobálni és lógatni a gyermeket, akkor az anya ezt bátorítsa, hiszen az jó, ha az apa nyüstöli a gyereket. A hinta mindenekfelett, és ha a gyerek be akarja csavarni, akkor ne szóljunk rá, hanem hagyjuk, hadd csavarja. Ha a gyerek otthon az ágyon ugrál, akkor ne szóljunk rá, hanem inkább vegyünk neki egy szobai trambulint. Mindenféle mozgásos játék, gondolok itt a rollerre, a gördeszkára, a biciklire nagyon hasznos tud lenni. Az egyik legfejlesztőbb játék az maga a labda, de jó a léggömb is. Nem kell sok játék egy gyereknek, de ha valaki nagyon akar, akkor praktikus lehet egy bordásfal vagy egy csepphinta, függő létra felfúrása, amelyek támogatják a mozgást a lakásban. A játszótér is nagyon jó, csak arra kell figyelni, hogy nincs rossz idő, csak rosszul felöltöztetett gyerek. Arra érdemes felhívni a szülők figyelmét, hogy ne olyan játékot vegyünk, amellyel a gyerek hosszú ideig, egyedül, egy helyben ülve nagyon jól el van. A legfontosabb, hogy a gyerek mozgásigénye ki legyen elégítve. Ha ez nincs meg, akkor a gyerek rossz. Ha a gyerek rossz, a szülő ezt nem bírja elviselni, így vesz neki olyan erős ingereket irányító játékot, mint pl. a Playstation, amivel egy helyben ülve el van. Ezzel a kör bezárult. Pedig lényeges lenne tudni, hogy mikor már megvolt az intenzív mozgás, akkor a gyerekmagától leül és alkot.

Milyen hibás tudásokkal szembesülsz manapság a szülők részéről?
Nagyon érdekes dolgokat fogok mondani, úgy fog tűnni, mintha ez nagyon egyszerű és bagatell lenne. De kezdjük az elején: szoptat az édesanya és közben laptopozik vagy tévézik. Tehát amikor elkezdünk szoptatni, akkor olvadjunk bele a gyerek szemébe, hiszen ez fogja megalapozni a későbbi figyelmet. Ha szólok neki, akkor rám néz. Nagyon sok szülő jön hozzám, hogy mikor beszélek a gyermekemhez, bele sem néz a szemembe. Hát ennek megvan az oka, hogy miért nem. A szülőnek kell először adni, neki kell figyelni a gyerekére. Nagyon sokat kell a gyereket simogatni, szeretni, ölelni, puszilgatni. Én most olyan dolgokat mondok, ami nagyon érdekesnek tűnik, de nekem már szólt szülő, hogy Mariann ne simogasd és puszilgasd annyiszor a gyerekem, mert nekem ez már kicsit furcsa. És ilyenkor az ember elgondolkodik, hogy ez a gyerek pont azért bújik úgy hozzám, mert otthon nem kapja meg. Tehát azt javaslom, hogy az együttlét legyen a legfontosabb. A gyerek nem arra fog emlékezni, hogy ki voltak-e fizetve a számlák, és hogy Trabantban vagy BMW-ben ült-e, hanem hogy milyen együtt töltött pillanatok voltak.
A szülők nem azért nem teszik ezt, mert nem akarnák, hanem mert belekerültünk egy csörlőbe. Annyira hajt bennünket a reklám, az elvárások, mindenki dolgozik és még többet akarunk. Még több pénz, még egy nyaraló, még ez, még az. Egyre többet szeretnénk teljesíteni a gyerekünknek, legalábbis ezzel takarózunk, közben pedig a gyereket gyorsan betesszük a babysitterhez, az óvodába, kora reggeltől-késő estig, hogy még több pénzt tudjunk hazahozni, csak közben sajnos olyan értékes idők múlnak el, amiből egyszer csak azt vesszük észre, hogy felnőtt a gyerek és nem tudunk beszélgetni vele, nincs kapcsolatunk. Megkérdezzük, hogy mi volt a suliban és azt mondja, hogy semmi, majd bemegy a szobájába és becsukja az ajtót. Üljünk be a gyerekhez, érintsük meg és kérdezzük meg olyan dolgokról, ami őt igazán érdekli: Hol tartasz a mostani játékodban? Milyen az osztályközösség? Kezdjünk el közelíteni a gyermekhez, közben nézzünk a szemébe és fogjuk meg, hogy érezze, minket Ő érdekel a világon a legjobban!!! Meg fog nyílni :-)

Nagyon köszönöm a lehetőséget és a tartalmas beszélgetést!

Mariann elérhető a http://jogamoka.hu/ oldalon.

A bejegyzés trackback címe:

https://gyerekekrolmaskepp.blog.hu/api/trackback/id/tr466667257

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása